Előzmény

A 19. század végére bebizonyosodott, hogy nem elegendő a pesti rakodópart áruforgalmi igényeket tekintve a főváros számára. A főváros hajózás által lebonyolított áruforgalma az 1876. évi 654 ezer tonnáról 1890-re 1495 ezer tonnára nőtt. A kikötő szűkségét fokozta az a tény, hogy a pesti Duna szakasz árvízvédelmi szabályozása lekorlátozta a rendelkezésre álló rakodókapacitást és növelte a költségeit az áruforgalomnak. Így 1896-ban a Budapesti Kereskedelmi Kamara felterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy kezdjék meg a budapesti kereskedelmi kikötő tervezési munkáit, ami a Csepel-sziget északi részén fog elhelyeződni.

Tervezési fázis

A kikötő megépítéséhez több javaslat is érkezett Gonda Béla, Hoszpotzky Alajos és Sajó Elemér által. Vegül Sajó Elemér tervei alapján kezdték meg az építkezést, akit a Kikötőügyek Kormánybiztossága (1919-1926) választott ki. A bizottság még több kikötő építését is elrendelte, mint a Szénkikötő vagy a Ferencvárosi Helyi Kikötő.

A kikötő megnyitása

1928. október 20-án avatta fel és adta át Horthy Miklós, kormányzó a kikötőt. Mivel a francia tőkések kiszálltak a projektből, így a magyar kormány úgy döntött, hogy állami vállalatként fog üzemelni a kikötő, Magyar Királyi Budapesti Vámmentes Kikötő (1928-1937) néven.Nem csak itthon, de nemzetközileg is elismertéka kikötőt. Október 28-án Döbrentey Gábor igazgató irányításával megkezdte a üzemelését a kikötő. Ekkor még kiadják a rendtartásra vonatkozó rendeletet, ami többek között tartalmazza az áruk tárolását, kezelését és azok ki- be és átrakását valamint a kikötő használati díját, a kikötésre való jogosultságot és annak módját, a hajók közlekedési és rakodási módját és a kikötő igazgatóság és révhatóság óráit.

A kikötő bővítése

1934-ben a kikötő forgalma elérte az 568 230 tonnát. A beérkező hajók száma 1837 darab. A kapacitások egyre szűkösebbé váltak így szükségesnek találták a kikötő bővítését. Így indult meg a második medence kiépítése, daruk és mérlegek beszerzése a csatornázás és vasúti pályák fejlesztése. Ezekre a beruházásokra a minisztertanács 4 millió pengőt adományozott. 1934. augusztus 14-én a Ganz angyalföldi gyárában vízrebocsátják a Budapest Duna-tengerjáró hajót ezáltal a Budapest tengeri kikötővé vált. Végül a II. medence építése befejeződött és ismét Horthy Miklós adta át 1937 május 12-én. Június 4-én a kormány új vállalatot alapított Magyar Királyi Budapesti Nemzeti- és Szabadkikötő (1937-1940) néven, ezzel a változtatással szeretnének utalni a tényleges vámmentességre, ami eddigiekben csak a nevekben szerepelt.

A kikötő, mint önálló üzemigazgatóság

1948 után a Szabadkikötő önállósága megváltozott és 1983-ig a MAHART Magyar Hajózási Rt, mint állami vállalat keretén belül önálló üzemigazgatóságként működött.1983 és 1986 között önállósága szünetelt.

A kikötő kiválása

1987. január 1. és 2003. október 31. között a MAHART Magyar Hajózási Rt. szervezetén belül önelszá¬moló egységként folytatta tevékenységét. 2003. november 1. -től, a MAHART Magyar Hajózási Rt-ből történő kiválással, MAHART-Szabadkikötő Részvénytársaság néven, határozatlan időtartamra alakult meg a Társaság zártkörű részvénytársa¬ságként, és mint a MAHART Magyar Hajózási Rt. általános jogutódja működött tovább.2005. március 10.-én megkapta az országos közforgalmú kikötő státuszt. 2005. május 26 -án a MAHART-Szabadkikötő Részvénytársaság tulajdonosa, az ÁPV Rt. elhatározta a Társaság kiválás útján történő szétválását és a Társaság vagyoni eszközeinek egy részével megalapította a MAHART-Szabadkikötő Rt-t, amelyet 2005. augusztus 31.-én a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a cégjegyzékbe a szétválást bejegyezte, valamint létrejött jogutódként a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt, mely a terület és a felépítmények haszonélvezője.

A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. megalakulása

Társaságunk, a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., a MAHART-Szabadkikötő Részvénytársaságból, annak jogutódjaként jött létre 2005. szeptember 1-én. Cégünk rendelkezik a csepeli Szabadkikötő 75 éves üzemeltetési jogával, és a területen található ingatlanok haszonélvezeti jogával. Az átalakulás során a BSZL Zrt.-bekerült a korábbi MAHART-Szabadkikötő Részvénytársaság összes üzleti tevékenysége a kapcsolódó jogokkal és kötelezettségekkel együtt. Átkerült a BSZL Zrt.-be az ingatlanokon kívül lényegében az összes befektetett és forgóeszköz, beleértve ebbe a jogelőd Társaság leányvállalatainak üzletrészeit is.

A teljes körű kikötői szolgáltatásokat nyújtó BSZL Zrt. üzemeltetésében levő szárazföldi terület mintegy 108 hektár. Három üzemelő medencéjében összesen 18 hajóálláshely van kiépítve. A Kikötő területén több, mint 157.000 négyzetméter fedett raktárterület áll rendelkezésre. Kikötőnkben teljes körű vasúti és hajózási kiszolgálás áll ügyfeleink rendelkezésére, és a Kikötő területén Ro-Ro terminál is üzemel.

Kikötőnk 2005-ben országos közforgalmú kikötő minősítést kapott.

A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. működése a napjainkban

A BSZL Zrt. egyik fő tevékenysége az ingatlan bérbeadás, amelynek keretében mintegy 34 HA szabadterület, több, mint 157 ezer négyzetméter fedett raktárterület, és 10 ezer négyzetmétert meghaladó irodaterület áll a Kikötőben működő több mint 70 bérlő használatában.

A Szabadkikötő fekvése és elrendezésbeli adottságai lehetőséget teremtenek egy nemzetközileg is jelentős kikötő és logisztikai központ kiépítésére. A Szabadkikötő területén működő, az országban egyedül vízoldali rakodó kapacitásokkal is rendelkező konténer terminál alkalmat ad a várhatóan fellendülő dunai konténerszállításba való bekapcsolódásra. A Kikötő jelentős nagyságú, a kikötői-logisztikai funkciókon kívül egyéb irányú fejlesztésekre is lehetőséget adó fejlesztési területtel rendelkezik a városközpont közvetlen közelében, Budapest egyik perspektivikus, várhatóan jelentős fejlődés előtt álló körzetében.