DBS gateway region
Regionális- és közlekedésfejlesztés a Duna-Fekete-tenger (DBS) Régióban egy nemzetközi, több kikötőt összekapcsoló „Kapurégió” létrehozása érdekében.
A projekt célkitűzései
A DBS Kapurégió projekt célja a Duna-Fekete-tenger régiójának fejlesztése: hogy vonzó térséggé válhasson a Közép-Európa és a Fekete-tenger, valamint a Kaszpi-tenger és a Távol-Kelet közötti tengeri és belvízi áruszállítás számára. Mindezt a kikötők, a régiók és más kulcsszereplők közötti intenzív és magas minőségű együttműködés révén kívánja elérni a projekt.
A közös erőfeszítések célja, hogy javítsák mind a kikötők, mind a teljes régió elérhetőségét és erősítsék a tengeri és belvízi hajózási útvonalak és a kapcsolódó szárazföldi területek közötti interoperabilitást. Az intermodális áruszállításban rejlő lehetőségek tudatosítása mellett a meglévő és új útvonalaknak a környezetbarát szállítási rendszerek irányába történő elmozdítását is célul tűzte ki a projekt.
Az öregedő infrastruktúra és a nem hatékony, nem átlátható intermodális szolgáltatások akadályozzák a vízi szállítási rendszerben rejlő lehetőségek kihasználását. A projekt azon a meggyőződésen alapul, hogy a közszféra, a kikötők és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szervezetek együttműködése kulcsfontosságú sikertényező a vízi szállítási rendszer minőségének, megbízhatóságának és hatékonyságának növelésében.
Az együttműködés önmagában még nem vezet a kívánt eredményekhez, az alábbi feltételeknek is teljesülniük kell:
- jól megalapozott (lehetőségek elemzése, megvalósítási ütemterv készítése),
- magas szinten előkészített (megvalósításra kész projektek listája, finanszírozási útmutató),
- célzott (közös jövőkép, közös együttműködési stratégia) és
- megfelelően támogatott (a projekt élettartamán túlmutató együttműködési platform).
A projekt az alábbi konkrét célkitűzéseket szolgálja:
- Az együttműködés alapjainak a megteremtése, a DBS Kapurégió fejlesztésében való hatékony kooperáció érdekében.
- A vízi szállítási rendszer növekvő vonzereje révén a projekt segíti a DBS Kapurégió jelentősebb szerepének betöltéséhez szükséges előfeltételek megteremtését.
- Annak érdekében, hogy lehetőség legyen tovább fejleszteni a DBS Kapurégiót a projekt végrehajtása után is, a projekt támogatja egy intézményesített platformon keresztül valamennyi kulcsszereplő számára a hosszú távú együttműködést.
Módszertan
A projekt előtt álló komplex kihívások multidiszciplináris megközelítést igényelnek. A projekt központi munkacsoportja olyan partnerekből áll, akik biztosítják a közszféra (városok, régiók és minisztériumok), a kikötők és egyesületeik, valamint egy tudományegyetem bevonását is a fejlesztésbe. Összekötik azokat a kulcsfontosságú szereplőket, akik együtt dolgoznak egy fejlettebb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező DBS Kapurégió érdekében. Az együttműködés és egy közös vízió iránti elköteleződés érdekében a projekt különböző regionális műhelymunkák és visszacsatolást lehetővé tevő fórumok eszközével ad lehetőséget az érdekeltek aktív bevonására.
A módszertan egyszerre foglal magában alulról felfelé és felülről lefelé irányuló megközelítést:
- A projekt alapvetően alulról építkezik, biztosítva ezzel az összes meglévő információ felhasználását és a regionális igények kielégítését: a projekt felhasznál valamennyi elérhető információforrást, beleértve korábbi elemzéseket feldolgozó kutatásokat és tanulmányokat, statisztikákat, miközben nagy hangsúlyt fektet az érdekelt felek intenzív bevonására.
- A közös kihívások és fejlesztési igények mentén megfogalmazott közös jövőkép az egész DBS Kapurégió jelentőségét nemzetközi szintre helyezi. Az ún. „Útvonalterv (Roadmap)” egy nemzetközi jelentőségű dokumentum (meglévő tervek és szakpolitikák felhasználásával), melynek célja a közös jövőkép eléréséhez szükséges intézkedések meghatározása.
- A harmadik lépés a felülről lefelé irányuló megközelítést követi, és az „útvonaltervet” valóban regionális szintre helyezi, serkenti a helyi kötelezettségvállalást azáltal, hogy lebontja a nemzetközi szintű intézkedéseket konkrét helyi teendőkre (regionális cselekvési tervekre).
Fenti tevékenységekkel párhuzamosan jön létre egy együttműködési platform, mely magában foglal valamennyi, a projektben résztvevő partnert. A projektben alkalmazott megközelítés biztosítja, hogy a platform olyan világos közös jövőképpel, közös stratégiával és közös megvalósítási menetrenddel rendelkezzen, melyet az összes érintett partner elfogad és támogat.
Projekt partnerek
A partnerség 10 költségvetéssel rendelkező és 20 társult stratégiai partnerből áll, melyek az összes Duna-menti országot lefedik.
A partnerség nemcsak a kikötőket és az azokhoz kapcsolódó szervezeteket, hanem az országos, regionális és helyi hatóságokat is magában foglalja, akik szerepe azért is fontos, hogy integrálják a projekt ajánlásait helyi, regionális és nemzetközi politikájukba. A projekt a kikötőket a térségen belül meghatározó vízi és szárazföldi szállítási csomópontoknak tekinti.
A partnerség innovatív célja, hogy ernyőt képezzen valamennyi érintett fél felett. A projekt által lefedett régiók egy-egy képviselője költségvetéssel rendelkező projekt partner. Az ő feladatuk, hogy bevonják a társult partnereket a régióból, tőlük visszajelzéseket gyűjtsenek, valamint beszámoljanak a projekt központi munkacsoportjának – így biztosítva valamennyi érdekelt fél bevonását az egész projektbe.
Társult partnerek
NÉMETORSZÁG
- Bayernhafen GmbH & Co
AUSZTRIA
- ecoplus. Alsó-Ausztriai Gazdaságsegítő Ügynökség
- Bécsi Kikötő
- Bécsi Városfejlesztési és Tervezési Főosztály
- Osztrák Városok és Települések Szövetsége
- Szövetségi Közlekedési, Innovációs és Technológiai Minisztérium
- Duna Régió Munkaközössége
SZLOVÁKIA
- Pozsony Régió Önkormányzata
MAGYARORSZÁG
- Magyar Dunai Kikötők Szövetsége
- Magyar Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége
- Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
HORVÁTORSZÁG
- Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium
- Vukovári Kikötő
SZERBIA
- Újvidéki Kikötő
- Vajdasági Autonóm Tartomány
BULGÁRIA
- Várnai Kikötő
- Közlekedési, Információs és Kommunikációs Minisztérium
ROMÁNIA
- Alsó-Duna Galaci Folyamigazgatósága
MOLDOVA
- Közlekedési és Közúti Infrastruktúra Minisztérium
- Ukrán Tengeri Kikötők Hatósága (Izmail Tengeri Kikötők Hatósága)
Vezető partner
Alsó-Ausztria Tartományi Kormánya
Landhaus 1, Haus 16, 3109 St. Pölten, Ausztria
Kapcsolattartó személyek
Mr Christian Popp
+43 2742 9005 900
Ms Christina Narval
+43 680 4066661
Project parners on the map:
- Alsó-ausztriai Tartományi Kormánya (AT)
- TINA Vienna GmbH (AT)
- Public Ports (SK)
- Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (HU)
- Galac Város Önkormányzata (RO)
- Vukovári Kikötői Hatóság (HR)
- Újvidéki Egyetem (RS)
- Bolgár Kikötői Infrastruktúra Társaság (BG)
- Várna Város Önkormányzata (BG)
- Burgasz Város Önkormányzata (BG)
Project co-funded by the European Union
A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.
KÖZOP-4.6.0
KÖZOP-4.6.0-14-2014-0013 PROJEKT
A kedvezményezett neve: Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt.
A projekt címe: „Kötöttpályás daru korszerűsítésével intermodális kapacitásfejlesztés megvalósítása a Csepeli Szabadkikötőben”
A szerződött támogatás összege: 60. 321. 950,- Ft + ÁFA
A támogatás mértéke: 85%
A projekt tartalma: A felújítás célja, hogy a daru az építésekor megfogalmazott feladatainak ellátására képes legyen. A pályázat a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. tulajdonában lévő 12,5 t teherbírású, 50,07 m nyomtávú híddaru kapacitásbővítő modernizációjára irányult, elektromos és gépészeti felújítást is tartalmazott.
A projekt befejezési dátuma a műszaki átadás-átvétel időpontja : 2014. május 21. a műszaki átadás-átvétel időpontja
A projekt azonosító száma: KÖZOP-4.6.0-14-2014-0013
KÖZOP-4.5.0
KÖZOP-4.6.0-14-2014-0013 PROJEKT
A Budapesti Szabadkikötő területén az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával közel 3500 millió forint összköltségű beruházás vette kezdetét 2014. év novemberében.
„A Csepeli Szabadkikötő intermodális és kapacitásbővítő fejlesztése 1. ütemének kivitelezése a KÖZOP-4.5.0-09-11-2012-0003 azonosítószámú projekt során" az alábbi projektelemeket tartalmazza, amelyek 2015. év végéig kerülnek megvalósításra.
Projektelemek:
1, 2, Északi összekötő út, északi és déli szakasza – a Weiss Manfréd út tehermentesítése céljából épülő elkerülő út, mely a HÉV vágányok Szabadkikötő felőli oldalán halad majd. A megépülő utat a kikötőbe északi irányból érkező járművek használják majd, így tehermentesítve a Weiss Manfréd utat. 2014. november – 2015. október
3, Észak-déli összekötő út – A Szabadkikötő északi és déli területeit összekötő út, mely szintén tehermentesíti a Weiss Manfréd utat, hiszen a két terület között eddig csak az I. és II. kapun ki-, illetve belépve haladhatott a gépjármű forgalom. Az út megépülését követően ez a forgalom a kikötőn belül bonyolódhat, így tehermentesítve a Weiss Manfréd utat. 2014. november – 2015. október
4, Kültelki és Mirelit vágányok korszerűsítése – a Szabadkikötő területén áthúzódó, a kikötő területére történő vasúti beközlekedést, illetve a területen belüli vasúti közlekedést biztosító vágányrendszer fő vonalának átépítése, korszerűsítése valósul meg. 2014. november – 2015. október
5, Kis nyílt rakodó és a II. számú medence észak-nyugati sarkának úthálózat fejlesztése – új, hajórakodásra alkalmas terület kialakítása a II. számú kereskedelmi medence mellett, partfal megerősítés, vasúti vágányok, térburkolat, megközelítő út kiépítésével. 2014. november – 2015. október
6, Gabonatárházi vágányok korszerűsítése – A Gabonatárház környezetében található vágányok korszerűsítése, új rakodófelület építéssel, a hatékonyabb kiszolgálás érdekében. 2014. november – 2015. május
7, Nyíltrakodói vágányok korszerűsítése – A Nyíltrakodó területén kiszolgálást biztosító vágányok, valamint térburkolat korszerűsítése. 2015. május – 2015. szeptember
8, IV. számú teherparkoló kialakítása – A jelenleg burkolat nélküli terület beton térburkolatot kap, így a tehergépjárművek biztonságosabban, hatékonyabban használhatják majd. Az új burkolat nagyobb terület egyidejű használatát teszi lehetővé, rendezettebb módon. 2014. november – 2015. április
9, 5. számú kihúzóvágány térvilágítása – A meglévő vágány mellett új térvilágítási hálózat kiépítése. 2015. február – 2015. május
KIOP-2.2.2
KIOP-2.2.2-2-2007-10-0002/1
A projekt keretében (2007-2008) megvalósult RO-RO terminál korszerűsítésével a kikötő alkalmassá vált hajón érkező személygépjárművek és tehergépjármű szerelvények fogadására. A fejlesztés célja a kombinált áruszállítás elősegítése és ezáltal a közutak és a környezet terhelésének csökkentése.
KIOP-2.2.2
KIOP-2.2.2-2-2007-10-0001/1
A projekt keretében (2007-2008) új függőleges és rézsűs partfal, új partfali vágány és kapacitást növelő vasúti pálya épült meg mederkotrással együtt. Az új partfalak lehetővé teszik a kikötőben a folyamatos hajófogadást a nagyobb merülésű hajók esetében is, valamint hajók teleltetését, vízen elvégezhető javítások kivitelezését.
DE MINIMIS
BEFEJEZŐDŐTT A CSEPELI KIKÖTŐ SZOLGÁLTATÓ KFT. PROJEKTJE A BUDAPESTI SZABADKIKÖTŐBEN
Az 58,54 millió forint európai uniós támogatással megvalósuló projekt keretében a Csepeli Kikötőben partfal helyreállítására, valamint ponton építésére került sor.
A projekt célja a Magyarországon történő áruszállítás jobb logisztikai kiszolgálásának elősegítése volt a közlekedési infrastruktúra elemek fejlesztése révén.
A KÖZOP-4.6.0-14-2014 „Kikötői alapinfrastruktúra fejlesztése, korszerűsítése” című pályázati kiíráson, az Új Széchenyi Terv keretében 2014 decembere és 2015 júniusa között összesen 58.540.350 forint támogatás segítségével történt a fejlesztés a kikötőben.
A beruházás magában foglalta az úgynevezett Nyíltrakodó partfal helyreállítását, mely a 2000-es évek rekord árvizei során rongálódott, valamint hogy a kikötői hajós forgalom számára biztonságos, mobil kilépési pont biztosítását a régi, már nem felújítható ponton helyett. Az 1800 m2 partfal helyreállítására 2015 januárjában sor került, ezt követően a ponton építése júniusban valósult meg.
